Nyaki- és vállfájdalom kezelése - Salonpas tapasz
A nyaki fájdalom okai
Évente a lakosság 30%-ánál fordul elő nyaki fájdalom. A leggyakoribb ok a nyak- és a karizmok, inak és ízületi szalagok túlterhelése, húzódása, rándulása, és csak minden tizedik esetben áll a fájdalom mögött egyéb ok: reuma, ízületi gyulladás, gerincsérv, csigolyatörés, tumor vagy fertőzés. A nyaki fájdalom oka legtöbbször a fizikai túlterhelés, a rossz testhelyzetben való olvasás, alvás, hosszas számítógép vagy TV előtt ülés. A helyzetet rontja, ha a monitor túl alacsonyan vagy túl magasan van. A nyaki fájdalmat kiválthatja nagy súly hirtelen vagy rossz testtartásban történő felemelése is.
Azonnali teendők
A nyaki fájdalom és a nyaki izmok görcse, merevsége a legtöbb esetben 1-2 héten belül javul, és az emberek több mint 90%-a esetében 8 hét elteltével meg is szűnik. Addig is a nyaki fájdalom általában csillapítható nem szteroid gyulladás- és fájdalomcsillapító készítményekkel. A fájdalomcsillapító alkalmazásával kivédhető, hogy a fájdalom miatt összerándult izmokban súlyosbodjon a gyulladás. Érdemes helyi hatású készítményt választani, mivel ezáltal elkerülhető a szájon át szedett készítmények emésztőrendszert (gyomrot) és szívet terhelő mellékhatása. A helyi fájdalomcsillapítók közül a tapasz ajánlható, mivel használatával folyamatos, 8-12 órán át tartó hatás biztosítható, a tapasz szerkezetéből adódóan ugyanis fokozatosan szabadul fel a hatóanyag, és jut el a fájó ízületekhez, szalagokhoz, izmokhoz.
Nyújtás és erősítés
Bár a testedzést érdemes felfüggeszteni a fájdalom és a gyulladás enyhüléséig, a túlterhelésből eredő nyaki fájdalom kezelésének fontos része a mozgás fenntartása – a fájdalomcsillapító tapasz használata ezt is elősegíti. Érdemes rendszeresen lassú fejmozgatást végezni minden irányban, és nyújtani az esetlegesen feszes nyaki izmokat. A mozgást könnyebb meleg vizes zuhanyozás közben végezni, és hasznos a fájdalmas terület masszírozása is. Az alvás kemény matracon, nyaktámasztó párnával történjen. A testedzés 2-3 hét elteltével kezdhető újra.
Mikor van szükség szakemberre?
Sérülés, láz, nyaki duzzanat, nyelés- vagy légzészavar, fejfájás esetén orvoshoz kell menni, ahogy akkor is, ha a nyak merevsége miatt az áll nem tudja megérinteni a mellkast (ez agyhártyagyulladás jele lehet), ha a fájdalom csillapíthatatlan, fekvéskor rosszabbodik, illetve egy hét elteltével sem javul, vagy a kar, kéz zsibbadtsága, gyengesége társul hozzá.
Megelőzés
Kerülendő az órákon át tartó, megszakítás nélküli egy helyben ülés. Rendszeresen fel kell állni a számítógép elől, megmozgatni a hátat, nyakat. Meg kell tanulni a helyes testtartást álló és ülő helyzetben egyaránt. A napi stressz gyakran okoz nyaki fájdalmat, ezért érdemes relaxációs módszereket elsajátítani, és rendszeresen mozogni, ami a nyaki izmokban is javítja a vérellátást. A túlsúly és a dohányzás nyaki fájdalomra hajlamosít, már ezért is érdemes lefogyni, és abbahagyni a dohányzást.
A vállfájdalom okai
A vállízület testünk legmozgékonyabb ízülete, ezért is gyakori a sérülése. A vállfájdalom eredhet magából a vállízületből vagy az azt körülvevő izmokból, szalagokból, inakból (a leggyakoribb ok, hogy az inak a túlerőltetés során a szűk hely miatt beszorulnak a csontok közé, és begyulladnak). Az íngyulladás mellett gyakran áll a vállfájdalom hátterében ízületi gyulladás vagy a vállízületi tömlő gyulladása is. Ritkábban okozhatja távoli ok: szívbetegség vagy epekő is, ilyenkor a fájdalom mozgásra nem fokozódik.
Az íngyulladás oka az idősödésen túl az olyan sporttevékenység vagy munka lehet, aminek kapcsán sokszor kell a kart a fej fölé emelni, pl. tenisz, úszás, súlyemelés, festés, ácsolás, továbbá közrejátszhat a hosszú évekig fennálló rossz testtartás. Kinyújtott kézre esés vagy nagy súly hirtelen felrántása következtében is elszakadhatnak a váll izmai, inai.
A szakadás – és a következményes fájdalom – lassanként is kialakulhat, főleg akkor, ha már hosszú ideje gyulladtak az ízületi szövetek. A lassan kialakuló szakadással járó fájdalom fokozódik a kar felemelésével, és gyakran éjszaka is jelentkezik.
Teendők vállfájdalom esetén
Húzódás, rándulás után fontos az ízületet néhány napig pihentetni, és fájdalomcsillapítás mellett érdemes hamar, de fokozatosan visszatérni a megszokott aktivitáshoz, és fizioterapeuta segítségével olyan gyakorlatokat tanulni, amelyek nyújtják és erősítik a vállizmokat. A mozgásterjedelem megtartását segítő tornagyakorlatokat íngyulladás esetén is végezni kell, ezáltal megelőzhető az állapot rosszabbodása, a befagyott váll szindróma kialakulása, amikor az ízület mozgásterjedelme jelentősen lecsökken (a befagyott váll szindróma gyakorisága 40 éves életkor felett és izomzat-inaktivitás, pl. tartós ágyhoz kötöttség esetén nő, gyakoribb cukor- és pajzsmirigybetegek körében; az emberek 3%-a esetében az élet során legalább egyszer kialakul).
Helyi fájdalomcsillapító alkalmazásával elkerülhető a szájon át szedett készítmények emésztőrendszert (gyomrot) és szívet terhelő mellékhatása is. A helyi fájdalomcsillapítók közül a jó választás lehet a tapasz, mivel használatával folyamatos, 8-12 órán át tartó hatás biztosítható, a tapasz szerkezetéből adódóan ugyanis fokozatosan szabadul fel a hatóanyag, és jut el a fájó ízületekhez, szalagokhoz, izmokhoz. A tapasz a helyén marad mozgás közben is. A kezdeti pihentetés, helyi fájdalomcsillapítás, majd a fizioterápia elősegíti a gyógyulást.
Hogyan alakul a fájdalom, és mikor forduljunk orvoshoz?
A vállfájdalom kezelése okoktól függően 6-9 hónapig is elhúzódhat, ez alatt a gyógytornát érdemes minden nap végezni. A kezeletlen esetek is gyakran meggyógyulnak, de a folyamat akár egy évig is eltarthat.
Orvoshoz kell fordulni súlyos sérülés, törés, ficam, teljes izomszakadás, csillapíthatatlan fájdalom, láz, hirtelen kialakuló duzzanat esetén, ha nem lehet felemelni a kart, vagy ha a váll környéki bőr vörösen, kéken elszíneződik. Ha hirtelen kialakuló mellkasi fájdalom sugárzik a vállba vagy a bal oldali állkapocsba, karba, nyakba, ami netán légszomjjal, szédüléssel, izzadással jár, az szívinfarktus jele lehet, és sürgős orvosi ellátást igényel.
Megelőzés
A vállízületi sérülés és fájdalom megelőzésében fontos a helyes testtartás megtanulása: ülés közben a fej legyen a vállak felett, a derék mögött legyen párna vagy összetekert törülköző. Nagyobb súlyt a testhez közel kell emelni.
A rendszeres sport, a dohányzás abbahagyása és a normál testsúly fenntartása a vállízületeknek is jót tesz.
dr. Kazai Anita
