Mozgásszervi fájdalom

Az életkor előrehaladtával egyre gyakoribbá válnak a mozgásszervi fájdalmak, csökkentve az érintettek életminőségét. Ezzel a problémakörrel kapcsolatos kérdéseinkre Prof. Dr. Bálint Géza válaszait összegeztük.

Melyek a leggyakoribb mozgásszervi fájdalmak és hogyan csoportosíthatjuk ezeket?

A WHO (World Health Organisation) 2010-es felmérése szerint a világon a leggyakoribb a derékfájás, évente legalább félmilliárd embert érint. Ezt követi a nyakfájás 350 millió érintettel, míg térdproblémák okozta fájdalomban 250 millióan szenvednek.

Az egy hétnél rövidebb ideig tartó, mindennapi tevékenységet nem befolyásoló fájdalmakat azonban sohasem mérték fel, csak azt tudjuk, hogy adott időpillanatban az EU népessége 30%-ának van mozgásszervi fájdalma. Igen gyakoriak a nyak-, hát-, vállhúzódásból, túlerőltetésből, statikus túlterhelésből adódó izomfájdalmak: a vállfájdalom, könyökfájdalom, a lábfájás, valamint a sérüléses eredetű bokafájdalom.

Világszerte végzett, de hazai felmérés szerint a háziorvost felkeresők legalább 20%-a mozgásszervi panasz miatt fordul háziorvosához.

A mozgásszervi fájdalmak csoportosítása többféle lehet:

Mindennapi élet sérülései, túlterhelései okozta heveny (akut), elsősorban izom-, illetve csonthártya fájdalmak:
ezek a fájdalmak gyorsan és maguktól is elmúlhatnak, de ha gyakran ismétlődnek vagy tartósabbá válnak, pl. monoton munka, statikus terhelés kapcsán, krónikus izomfájdalom (miofaszciális szindróma) alakulhat ki, amit fontos megakadályozni.

Mozgásszervi betegségek okozta fájdalmak:
ezek leggyakrabban degeneratív ízületi és gerincbetegségek okozta fájdalmak. A csigolyák közti porckorongok már 20 éves korunk után vizet vesztenek, lelapulnak, s így a csigolyák közti kisízületek és környezetük instabillá válik, amit az izmok munkájával lehet stabilizálni.

A porckopás (artrózis, oszteoartritisz)
nem okoz okvetlen fájdalmat; az artrózisos ízületek fele okoz csak tüneteket. Igaz ez a leggyakrabban előforduló térdartrózisra is. Ma az artrózis - főleg a térdartrózis - a fiatalok elhízása következtében gyakrabban jelentkezik, egyre fiatalabb életkorban. A fájdalom származhat a szalagokból, íntapadási helyekből, nyáktömlőkből, ízületi tokból, valamint porc alatti csontból is. Érdekes módon ez a fájdalom az ízületet stabilizáló izmokat reflexesen gyengíti.

Feloszthatjuk a mozgásszervi fájdalmat aszerint is, hogy mechanikus vagy gyulladásos jellegű-e.

A mechanikus fájdalom terhelésre, mozgatására jelentkezik és nyugalomban megszűnik. A gyulladásos fájdalom nyugalomban is fennáll, bár terhelésre, mozgásra általában ez is fokozódik.

Hogyan kezelhetők ezek a panaszok? Milyen esetekben kezelhetők otthon?

Ha a fájdalom okaként nem gyanítunk súlyos és azonnali kezelést igénylő okot (lásd Mikor forduljon orvoshoz?) a legtöbb fájdalommal járó mozgásszervi elváltozás kezelhető otthon.

Gélt, tapaszt önmagában is alkalmazhatunk:

• Akut sérülések, pl. rándulás, húzódás kezelésére, a RICE kezelés kiegészítésére, szükség szerűen alkalmazva fájdalomcsillapítót, gyulladáscsökkentőket.
• A RICE kezelés: Rest (nyugalomba helyezés), Ice (hűsítés), Compression (rögzítés), Elevation (felpolcolás).
• Enyhe és közepes, húzódás vagy túlterhelés okozta fájdalom kezelésére, különösen akkor, ha jól körülírt területen jelentkezik a fájdalom.

A helyi fájdalomcsillapítók és gyulladáscsökkentők nagy előnye, hogy igen kis mennyisségben kerülnek be a keringésbe, így az alkalmazás során alig kell mellékhatásokkal és interakciókkal számolni, a külsőleges alkalmazás miatt kímélik a gyomrot.

Fontos a helyi hatású készítmények pontos alkalmazása. Sérült, beteg bőrterületen nem alkalmazható a gél és a tapasz. A tapaszt tiszta, száraz bőrfelületre javasolt felhelyezni, mert izzadt bőrfelületen kevésbé tapad és erős izzadás során lejöhet.

A tapasz forma előnye a krémmel és géllel szemben, hogy biztosítja a megfelelő hatóanyag-eloszlást, így a tapaszból jobb és egyenletesebb gyógyszerfelszívódás érhető el. A tapasz a kezelt bőrfelület tapintásérzékelőit tartósan ingerli, így akadályozza a fájdalom-ingerületek továbbjutását a gerincvelő hátsó szakaszában.

Mikor forduljunk orvoshoz?

• Amennyiben a fájdalom oka nem nyilvánvaló.
• Ha a fájdalom nagyon erős és házi módszerekkel, fájdalomcsillapítókkal nem kontrollálható.
• Ha olyan nyilvánvaló sérülés okozza, amely orvosi beavatkozás szükségességét veti fel.
• Láz, hidegrázás, rossz közérzet, újonnan kialakuló mozgászavar, a mozgásszervi fájdalmat megelőző sérülés, fertőzés, daganat, műtét kapcsolata merül fel a fájdalommal.

Mit tehetünk mozgásszervi egészségünk megőrzése érdekében?

• Végezzünk naponta legalább 30 perc megizzasztó, lihegtető testmozgást.
• Mozgassuk át naponta gerincünket, ízületeinket és igyekezzünk izmainkat erősíteni. A mozgásnak, izomműködésnek gyulladáscsökkentő hatása van.
• Táplálkozzunk egészségesen, megfelelő kalcium és D-vitamin, valamint telítetlen zsírsav bevitellel. Tartsuk meg vagy szerezzük vissza ideális testsúlyunkat.
• Kerüljük a testi és szellemi, főleg egyoldalú túlterhelést. Tanuljunk meg valamilyen relaxációs módszert.
• Ne dohányozzunk, ne használjunk drogot.
• Mérsékelten fogyasszunk alkoholt.