Izomfájdalom, izomfájás - Mit kell tudni róla? - Salonpas
Az izomfájdalom gyakori panasz, és esetenként egynél több izmot is érinthet. Súlyossága változó, megjelenhet az izmot érintő görcs, húzódás, gyulladás, vagy az egész szervezetet érintő fertőzés, autoimmun megbetegedés (fibromialgia) következtében is.
Mi az izomfájdalom oka?
Az izomfájdalom leggyakoribb oka sérülés, túlzottan igénybe vevő fizikai munka vagy nem megfelelő bemelegítés miatt kialakuló izomhúzódás. Gyakori az izomláz miatti izomfájdalom is.
A sérülés, izomláz miatti fájdalom csak az érintett izmokban jelentkezik, és nyilvánvaló az oka. A húzódás fájdalommal, izomgörccsel, a sérülés helyén duzzanattal és az egész érintett izom nehezített mozgásával jár. Súlyos izomsérülés esetén orvosi ellátást igénylő, nagy fájdalommal járó, részleges vagy teljes izomszakadás is kialakulhat, a sérülés helyén vérömleny keletkezhet; a szakadásra a terület besüppedése, az izom területén kialakuló „gödör” hívja fel a figyelmet.
Legnagyobb valószínűséggel a térd körüli izmok, valamint a vádli izmai sérülnek. A hirtelen, leggyakrabban sportolás közben kialakuló húzódás ezen kívül gyakori a hát izmaiban, de kialakulhat a karban is (csukló és könyök körüli izmok), pl. helytelen edzésprogram következtében, ha rossz testtartással emelünk nagyobb súlyt vagy túlnyújtjuk az izmot, illetve előfordulhat a mellizmok sérülése is.
A izomsérülés, túlnyújtás következtében, hirtelen kialakuló húzódáson kívül krónikus húzódások is előfordulnak, ezeket a túlzott igénybevétel eredményezi: a hosszú időn át ismételt, azonos mozdulatok megviselik az izmokat (gyakori pl. tornászok, teniszezők, golfozók, evezők között). A túlterhelés következtében az izmok szerkezete megváltozhat, a szövet degenerálódhat, ami miatt végül kisebb behatás is sérülést válthat ki.
A testszerte jelentkező izomfájdalom a szervezet egészére kiterjedő betegség (pl. influenzafertőzés, Lyme-kór, lupusz, fibromialgia) jele lehet. Általános izomfájdalmat, izomgyengeséget okozhatnak mellékhatásként egyes gyógyszerek, pl. vérnyomás- vagy koleszterincsökkentők, továbbá az elektrolit-egyensúly zavarai (pl. magnézium- vagy kalciumhiány) is.
Mikor kell orvoshoz fordulni izomfájdalommal?
Súlyos izomsérülés esetén orvosi ellátást kell igénybe venni. Testszerte jelentkező izomfájdalom esetén magát a betegséget kell kezelni. Új gyógyszer elkezdésekor vagy a gyógyszer dózisának módosításakor, gyógyszer-mellékhatásként jelentkező, általános izomfájdalom, izomgyengeség esetén konzultálni kell a kezelőorvossal. Érdemes orvoshoz fordulni, ha az izomfájdalom kullancscsípés után alakult ki.
Az izomfájdalom otthoni kezelése
Amennyiben az izomsérülés enyhe vagy közepes fokú, orvosi ellátást nem igénylő sérülés vagy túlterhelés miatt alakult ki, az érintett testrészt pihentetni, a fájdalmat csillapítani kell, majd fokozatosan el kell kezdeni a rehabilitációt.
Azonnali teendők húzódás miatt kialakuló izomfájdalom kezelése során
Az enyhe és közepes fokú húzódás kezelése két szakaszból áll. Az első teendő a sérült terület nyugalomba helyezése, és a fájdalom enyhítése. Előnyös lehet a helyi fájdalomcsillapítók, gyulladásgátlók alkalmazása, mert így megelőzhető, hogy a fájdalom miatt összerándult izmokban súlyosbodjon a gyulladás. Helyi fájdalomcsillapítók alkalmazásával elkerülhető a szájon át szedett készítmények gyomrot és szívet érintő mellékhatása is.
A helyi fájdalomcsillapítók közül megoldást nyújthat a gyógyszeres tapasz, mert folyamatos, 8-12 órán át tartó hatást biztosít (a tapasz szerkezetéből fokozatosan szabadul fel a hatóanyag, és jut el a fájó izmokhoz).
A fájdalmat enyhíti a jegelés, a duzzanatot a rugalmas fáslizás és a sérült végtag felpolcolása. A naponta 4-8-szor ismételhető jegelés a fagyási sérülés elkerülése érdekében egyszerre maximum 20 percig tartson. Az angolban a RICE mozaikszó összegzi a teendőket: Rest, Ice, Compression, Elevation, azaz nyugalomba helyezés, jegelés, fáslizás, felpolcolás.
A fájdalom és a duzzanat csökkenése után – általában a sérülés utáni harmadik napon – kezdődhet a kezelés második szakasza, a gyógytorna, illetve a rehabilitáció.
Hosszú távú teendők húzódás miatt kialakuló izomfájdalom kezelése során
A gyógytorna megakadályozza az izom merevvé válását, javítja a mozgástartományt, helyreállítja a hajlékonyságot és az izomerőt. A mozgás a vérellátás javítása révén segíti a gyógyulást. A gyakorlatok nehézségi foka fokozatosan növelendő; 6-8 héten keresztül naponta többször kell végezni őket. A helyi fájdalomcsillapító tapasz ekkor is előnyös, mivel jó tapadása miatt anélkül követi a mozgást, hogy elcsúszna vagy leesne.
Az ismételt sérülés megelőzése érdekében csak az izomerő és a hajlékonyság visszatérte után érdemes elkezdeni a szokásos sporttevékenységet (az enyhe húzódás/rándulás 3-6 hét rehabilitációt igényel, a közepes súlyosságú 2-3 hónapot, a súlyos rándulás gyógyulása 8-12 hónapig is eltarthat).
A húzódás megelőzése
Húzódás minden életkorban előfordulhat. Az aktív sportolás és a teljes inaktivitás, valamint az elhízás növeli kialakulásának esélyét.
Megelőzésképpen lényeges a megfelelő fizikai kondíció biztosítása, az eleve fáradt állapotban való sporttevékenység kerülése. Hasznos naponta végezni nyújtó gyakorlatokat. Sportolás előtt fontos a bemelegítés, utána a „kimelegítés”, az igánybe vett izmok, ízületek nyújtása. Az elesés kivédése érdekében a házon belüli, illetve kinti lépcsőket szabadon, üresen kell tartani, a folyosói szőnyegeket rögzíteni kell. A dohányzás abbahagyása és az egészséges étkezés segít az izomerő megtartásában, a stressz-csökkentő gyakorlatok és a megfelelő alvás szintén hozzájárulnak az izomfájdalom megelőzéséhez.
dr. Kazai Anita
